Kapor

Díszítsünk, főzzünk, gyógyítsunk kaporral! Lippai János Posoni kertcímű művében írja: “A kapor nem sokban különbözik a köménytől, hanem az szagáról ösmerszik meg…A Kapor igen jó ízt ád az étkeknek.”

A kapor bemutatása

Az arálialakúak (Araliales) rendjébe, ernyősök (Apiaceae) családjába tartozó kerti kapor (Anethum graveolens) régóta honos, sikeresen termeszthető fűszernövény. A Földközi-tenger keleti melléke, Nyugat-Ázsia, Perzsia, Kelet-India, esetleg a Kaukázus vidéke és Egyiptom az őshazája. Rövid tenyészidejű, lágyszárú, többszörösen szárnyalt levelű, 40-150 cm magasra növő növény. Az alsó levelek nyelesek, a felsők ülők. Mutatós, sárga virágernyői május-júliusban nyílnak. Termése ikerkaszat. Amit mi magnak hívunk, azok valójában a kifejlődő termés két résztermésből (mericarpium) álló hasadó kaszat termések (schizocarpium). Az ikerkaszt éréskor kettényílik. Mindegyik fél egy-egy magot tartalmaz.

Az egész növény illóolajat tartalmaz. Az illóolaj tartalom a növény életciklusa során és szervenként változik. A legkevesebb illóolajat a szár tartalmazza. A legtöbbet a mag. Jellemző összetevője a karvanol, fellandrén, a magolajban a limonén. A termésben található még kempferol és dilaiol.

(Forrás: Bernáth Jenő: Gyógy- és aromanövények, Mezőgazda kiadó)

Díszítés kaporral

Elsősorban fűszernövényként ismerjük. Minden fejlődési stádiumában mutatós, illatos növény. Napra ültessük. Sok gondozást nem igényel, igazi szárazságtűrő. Fűszerkertekben, virágágyásokba szegélynek ültethetjük. Kombinálható más gyógynövényekkel, pl. angelikával, borágóval, macskamentával, és zsályával.

Sárgás-zöld virágernyőikért is termesztik a ‘Mariska‘ fajtát. A fajta nem magyar, Rosztovból származik (Oroszország), egyéb az eredetéről nem deríthető ki. A 80 cm magasra növő virágszárakat frissen csokrok lazítására és szárazvirágként is hasznosítják. De illóolaj tartalma is magas, kompakt bokrai jól hasznosíthatók a konyhában is.

Kapor a konyhakertben

Leginkább elő vagy utónövényként vetik. A kétéves köményt első évében a kaporral együtt társítják. Ha fűszerkaporként akarjuk használni, legkésőbb szárba indulás előtt kell betakarítani (június-augusztus).  Érett termését leszedve a termés illóolaját hasznosíthatjuk fűszerezés vagy teakészítés céljából.

A biokertekben kiválóan társítható zöldségnövényekkel. Több tudományos cikk támasztja alá rovarűző hatását. Például a Sci.Int. folyóiratban megjelent cikk arról számol be, hogy a Pakisztánban folytatott kísérletek során bebizonyosodott a kapormag illóolaj tartalmának toxikus hatása amerikai csótány, házilégy és Kukorica-kislisztbogár rovarokra /Sci.Int.(Lahore), 24(4),453-455, 2012 /. Megfigyelték azt is, hogy elűzi a meztelen csigát és az atkát. Távol tartja a levéltetveket (pl a lóbabtól) és a takácsatkákat.

Társítható paradicsommal, uborkával, tökkel, káposztafélékkel, céklával és hagymával. De ne ültessük sárgarépa mellé, csökkentheti azok terméshozamát. Köménnyel se társítsuk.

A kaporról köztudott, hogy a kapor, ha beérleli a magját, a következő évben ott kel ki, ahol ő akar!

Ha cserépben neveljük, mert ezt is lehet, akkor nagy mélységű edényt használjunk, hogy kellő helye legyen a gyökerének. Mivel magasra nő, esetleg karózni kell.

Termesztésre az erős növekedésű tetraploid kapor, és a fűszerkapor két dús lombozatú fajtája (‘Hedger‘, ‘Hercules‘) ajánlott. Mind frissen vágott, mind szárított formában kapható. Egyetlen hazai fűszerkapor fajta a környezeti tényezőktől függően 60-140 cm magas  ‘Budakalászi‘ (1959). Fajtafenntartó: Gyógynövény Kutató Intézet ZRt. Igénytelen, szárazság tűrő, jól melegedő, jó vízgazdálkodású talajba való.

A tetvek szeretik! Azonban tetveket nehéz észrevenni rajta, ezért legtöbbször az ember csak akkor veszi észre, amikor a növény vagy a teljes sor kipusztult. Száraz fahamuval történő beszórás és csalánleves (egy napos ázalék!) permetezés segíthet rajta.

Kapor vetése

Március elejétől május közepéig vetheted, illetve utóveteményként július közepétől augusztus közepéig, 25-30 cm-es sortávolságra, 1,5-3 cm mélyen. A legnaposabb helyre vess, hogy kellő mennyiségű illóolajat termeljen. Talajban nem válogatós, de az egyenletes nedvességet kedveli, és a levegős, tápanyagban gazdag humuszos talajt kedveli a legjobban.

A kaporról tudni kell, hogy eléggé a saját feje után megy, és ott bukkan fel a kertben, ahol éppen kedve tartja, és utál a sorban maradni. Régen fel is aggatták a kaszatterméses szárát a fára, had rázza ki belőle a szél a magvakat, aztán menjen Isten hírével.

Kapor a konyhában

A kapor a magyar konyha jellegzetes fűszere. A kaprot a legtöbben a tökfőzelékhez társítják, pedig salátaszószt, mártásokat is ízesíthetünk vele. Ezen kívül levesek, kovászos uborka, sajt ételek, halak mellé is kiváló fűszer. Készíthetünk vele fűszerecetet, és fűszerolajt is. Mindig keveset használjunk belőle, mert erős aromája miatt könnyen kesernyés ízt ad ételnek. Csak a főzés végén adjuk az ételhez, és lehetőleg friss kaprot használjunk.

Zsenge, ízletes leveleit szárba indulás előtt kezdjük szedni, és addig szedhetjük, amíg meg nem jelennek a virágfejek. A levelek virágzás előtt a legillatosabbak. Azonnal használjuk fel őket. Szárításhoz papírtörlőn egy rétegbe terítve tegyük mikrohullámú sütőbe három percre. Kivéve dobjuk el a kemény szárat, őröljük meg a leveleket, és légmentesen zárható edénybe tegyük, sötét helyen tároljuk. Termését egészben, vagy őrölve használják.

Csokorba kötve, megszárított formában is használják a háziasszonyok savanyúságok konzerválására, a főzés során ételek ízesítésére.

Kapor a gyógyászatban

A kapor régóta ismert a népi gyógyászatban. Már az egyiptomiak felismerték termésének gyógyító hatását. Gyógynövényként a teljes növényt felhasználják. A zöld növényi részek vizes kivonata nyugtató hatású.

A népi gyógyászatban a mag főzete emésztési zavarok, felfúvódás gyomorégés megszüntetésére alkalmas. Idegnyugtató hatása is közismert. A növényből kinyert illóolajok baktériumölő hatását a kutatók is kimutatták. Baktériumölő hatása származási helytől függetlenek. A legnagyobb baktériumölő aktivitást a vegetációs időszak végén mérték. (Prikl Biokhim Mikrobiol. 1975 May-Jun;11(3):476-7.; BMC Pharmacol. 2002; 2: 21.) A kapor mag további tudományosan igazolt hatásai: a vér zsírtartalmát csökkentő (antihyperlipidaemiás), magas vérkoleszterin szint csökkentő (antihiperkoleszterolémiás) hatások. Az emésztőrendszerben kimutatták nyálkahártya védő és gyulladáscsökkentő hatását, valamint a hasmenés csillapító hatását is megállapították. (BMC Pharmacol. 2002; 2: 21.)

Kapormag tea: Egy teáskanál kapormagot 2,5 dl vízzel leforrázunk, majd 3 percig állni hagyjuk. Szájszag megszüntetésére vagy felfúvódás esetén 10-30 szemet nyersen rágjunk el.